(Benyhe Kis László – Blaskovics Kristóf)

Valami jön. Valaki vár.
Valamit tenni kéne már.
Amire érkezel, már nem leszek itt.
Ne hidd, hogy várunk még valamit.
 
Félek! Menni akarok utánad!
Mondogatom amit eddig, közben idebent
semmi nincsen úgy, mint volt.
 
Az ami volt, mindig idetalál.
De közben menni kéne már.
Amire vársz, már nem jön el.
Akire hallgatsz, nem felel.
 
Félek! Menni akarok utánad!
Mondogatom amit eddig, közben idebent
semmi nincsen úgy, mint volt.
 
Mondd csak! Merre haladok?
Ki beszél velem, hogyha maradok?
Szeretek és közben hazudok.