Menni kell!

(Benyhe Kis László – Blaskovics Kristóf)

Csak állok a földön,

a fénybe nézek, menni kell!

Minden elmúlt,

a bajok sorra tűnnek el.

Másra várok,

mások várnak, menni kell!

Ha van itt dolgunk,

ha van itt dolgunk, kezdjük el!

 

A valóság a halott vágyak emléke.

Körbezár, mintha semmit nem kérne.

Rám talál, mikor minden elveszett.

A valóságon túl halott vágyak fénylenek.

 

Nincs bocsánat.

Bűnök égnek bennem el.

Elhal a hangom,

a nagy szavakra most várni kell.

Édes a méreg,

az álmainkhoz ennyi kell.

Ha van itt dolgunk,

ha van itt dolgunk, kezdjük el!

 

A valóság a halott vágyak emléke.

Körbezár, mintha semmit nem kérne.

Rám talál, mikor minden elveszett.

A valóságon túl halott vágyak fénylenek.