(Benyhe Kis László – Blaskovics Kristóf)

Hiába akarok bármit, nem vagy itt.
Hiába gondolok bármit, nem segít.
Szeretni kell ezt a szenvedést!
 
Hiába kérdezel bármit, nem tudom.
Nem látok semmit az arcodon.
De most legalább egyszer nem rontottam el.